Gyakorta beremeg vagy elmozdul a távcső amikor élesítjük a fókuszt. 
Erre egy egyszerű megoldás a távirányítható léptetőmotoros fókuszáló.
Először "kinézzük" a helyét, ... hogy elférjen a motor és a mechanika.
Gondosan megmérjük a tengely átmérőjét és a távolságokat, 
Kiválasztjuk a legmegfelelőbb elektronikai megoldást...

És belevágunk! 
Az Arduino Nano költségtakarékos megoldás. Közvetlen USB csatlakozása digitális és analóg ki és bemenetei és C++ nyelven programozhatósága ideális a kézi vezérlő gombok-LED-ek és az USB-n keresztüli távirányításra.

A nyomógombokból négyre mindenképp szükség van a le-fel irányú léptetéshez és a sebesség állításhoz.
Ha több van az sem baj, több funkció is programozható. A LED-ek jól jönnek a visszajelzéseknél! 

Egy CD olvasó fejmozgató léptető motorjának a nyomatéka és a lépésszáma is bőven elegendő, miután csigakerék-fogaskerék  hajtás nem igényel nagy nyomatékot és a mikrolépéses vezérlő 640 lépés/fordulat azaz 
2 mm / 640 = 0,003125 mm-es elmozdulása a fogaskerék 2*Pi*7,5 =47 mm-es kerületét ez
összesen 47/0,003125 = 15080 lépésre bontja, ami pedig a kihuzat 25 mm-es emelkedését 1,6 um-re állítja be lépésenként.
  Érdemes tudni, hogy 10-16 um pontossággal kell a fókuszt beállítani, így 6-10-szer pontosabb elmozdulásra képes a fókuszálónk, azaz több mint megfelelő a feladatra..

Persze a gyors léptetéssel vigyázni kell, mert pár pillanat alatt megszólaltathatjuk az ütközésveszély jelzőt.

Ezen a videón még se csavarok, se a felfogató csavarok meghúzása és már így is működik. 

A  C++ nyelvű program az ArduINO nanoba egy csomó tartalék lehetőséget kínál. 

A C# program pedig a PC-ről vagy laptopról irányítás mellett a visszajelzést is ellátja..

Persze igaz, ez is több fejlesztési lehetőséget hord önmagában.

Mint például nagyobb teljesítményű Epson EM 483 léptetőmotorral és MPU 9250 iránytű-gyorsulásmérő-giroszkóp kombóval

Egyszerre több funkció is távirányítható, mint az exponálás fényképezéskor, vízszintbe és északra tájolás

Szükség lehet a helyi vezérlésre, és jobbra a vezérlő panel látható

Most még a tesztelés idején az MPU 9250, de úgy fest, hogy korrekt kis eszköz.


Persze érzékeny a cső mágneses terére is ezért 30 cm-res kar végén van.

És éppen az előbb vettem észre, hogy jobb, ha egy szélsebességmérőt is illesztek hozzá...ha már az Arduinonak úgy is maradtak szabad "tüskéi" ...

Bilincseljünk! 

    Amikor a "tubust" vagy viccesen a "kályhacsövet" rögzíteni kell az állványon, akkor több módszer közül választhatunk. Többnyire vagy az oldalába fúrt lyukakba tett csavarokkal, vagy kívülről bilinccsel rögzítjük.
Igen ám, de egy bilincs bolti ára 10-20 ezer és kettő kell! 
Példaként ehhez a távcsőhöz 140 mm átmérője miatt 22 ezer Ft lenne a bolti bilincs.
Na de, ha betévedünk egy gépalkatrész üzletbe ott 140 mm-es átmérőre kérünk széles bilincset, akkor ezt kapjuk:

• 
• 
• 

 Egy tökéletes bilincset! És mindösszesen 795 Ft-ért! 

      Na jó! De két csavar számára fúrni kell rá két lyukat és belülről bélelni papírszalaggal vagy "póriasabb" esetben szigetelőszalag csíkkal. 

Irány Észak!

   A bilincs egyik képén látszik egy léc, iránytűvel, az eredeti rögzítőcsavarokra felcsavarozva. 
Nos, igen. Nappal semmit sem ér a pólustávcső! Így iránytűvel lehet északra állítani a Goto fejet.

Világítsunk a célkeresztre!

    Ez meg a másik! Éjszaka meg a keresőtávcső fonálkeresztje nem látszik. Hacsak!
Hacsak nem világítjuk meg egy pici piros LED-del! 
  Persze a LED-nek kell egy 200 kOhmos potenciométer és egy 3 kOhmos ellenállás a fényerő szabályozáshoz és ahhoz, hogy a 12 V-os akkumulátorra közvetlenül ráköthető legyen. 

Lehet, hogy más nem így látja, de én meguntam a hajlogatást a víszint beállításakor. 

    Sokszor vita tárgya a távcső felbontása, hogy mit lehet látni vele és mit nem. 

  Van egy egyszerű számítás amellyel gyorsan megkapható, hogy mire számítsunk.
Egyik megfontolás szerint 115-öt, másik szerint 138-at, osztjuk a főtükör mm-ben mért átmérőjével és megkapjuk a távcső ív másodpercben mért felbontóképességének alsó határát. 

  Például van egy 114 mm átmérőjű főtükörrel rendelkező Newtonunk, akkor 
115/114 = 1,008772 "  az a legkisebb szög ami alatt látható-elkülöníthető két pont.
   Ez mit jelent?  
A Jupiter amikor júniusban közel volt 45" (ívmásodperc) alatti szögben látszott.
Azaz egy példabeli távcsővel 45 "csíkra bontható fel a képe.
ÉS ! ! !
  Azok a pontjai amik között a szögtávolság kisebb volt mint 1", azok bizony összeolvadtak közös folttá. 
  Ezért egy ilyen távcsővel maximum a két nagy felhősáv csíkja különül el, akármekkorára is nagyítjuk a képet. Újabb részletet nem fogunk látni.
 Ezt a 115/114-et hívjuk tiszta nagyításnak, az ugyanezen arányú távcsöveknél a nyújtókkal ( Barlow-ok és fókusznyújtók) és/vagy  pici fókusztávolságú okulárokkal (szemlencsékkel) sokszorosára növelhetjük a nagyítást, de a részletek száma marad.
  Az ilyen nagyítást éppen ezért "üres" nagyításnak nevezzük. Mert nem ad újabb részleteket. 

   Itt egy ábra, amit 25 méterről nézve, (célszerűen 100-szoros nagyításnál éppen úgy látjuk, mint szabad szemmel 25 centiről, lévén 1 m=100 cm ) a ráírt ívmásodpercek alatt látszanak a csíkok. 

  Így gyorsan ellenőrizhetjük, hogy a távcsövünk hozza-e a papírformát, vagy cserélni kell valamelyik elemét, mert gyengébb a "teljesítménye" azaz nem látjuk azt amit látnunk kellene. Példaként az említett távcsővel nem látszik különállónak az 1" jelzésű két vonal. 

A JÓ LINK !

  Egy dolgot még érdemes tudni erről a felbontóképességről!

    Két, egymás melletti pontra vonatkozik. Azaz ha ugyanezzel a határ felbontással nézünk például egy fűszálat, akkor tízszer nagyobb távolságból is látszik, ha elüt a háttértől, még úgy is, hogy ekkor már tízszer kisebb látószög alatt látjuk.
  Azt ugye tudjuk, hogy a látószög a távolsággal arányos, azaz kétszeres távolságnál felére csökken. 
Így ha például 1 km távolságról nézünk egy 10 m magas oszlopot, akkor kétszer magasabbnak látjuk, mint akkor ha ugyanezt az oszlopot 2 km távolságról néznénk.

     És már működés közben a forgató. Csak ráállunk a célra és követi a távcsövünk. Nem mászik ki a látómezőből az amit nézünk. Így meglepő módon olyan részletekre is felfigyelünk, amiket egyébként meg sem látnánk.
  Persze kapható ilyen "bótból" is, huszon ezrekért,  a nem léptetős tizen ezrekért...

Ilyen az amikor még csak körvonalazódik a terv

   Csak egy hasznos kiegészítő tipp a Registax-hoz vagy bármelyik képfeldolgozó programhoz.
Néha próbából vagy akár véletlenül elállítjuk a beállításokat és ettől hihetetlenül belassulhat egy-egy program. Már nem is tudjuk, hogy mit és hol állítottunk és csak szenvedünk a programmal. Tetejében a programok megjegyzik az új beállításokat és újra indítás után is éppen olyan "belassultak" lesznek. 
Ezért célszerű még a munka elején, a program első használatakor, amikor még a "gyári" azaz a telepítéskor kapott beállítások vannak érvényben, 
megnyomni a PrtScr/SysRq gombot. 
Ez a gomb régen kinyomtatta a képernyő tartalmát, vagy 16 bites módú rendszer üzemet váltott. 
A windows-okban csak a vágólapra másolja a képernyő tartalmat. És minden windowsban van Paint, megnyitjuk és nyomunk egy "beillesztést". Ekkor a Paint-ben látszik az a képernyő amit a prtscr gomb megnyomásakor látszott és kimenthető valahová..akár jpg-ben is. Így ha eltekerjük a beállításokat bármikor "puskázhatunk" a kimentett képekről és visszaállíthatjuk a jó beállításokat.

"Barkácsisztánból jelentem!"

Még egy olcsó-gagyi állvány kezelése is kényelmesebbé tehető. Egy döglött nyomtatóból kiemelt fogaskerék, a bordái közé öntött műgyantával -megerősítés gyanánt- egy leköszörült menetes orsó egy lemezdarabbal, egy pici reszelés a retesznek, egy anyacsavar, két pozdorja csavar, némi ügyeskedés és.. Tá-Dám!

Máris kényelmesen állítható a távcső szöge.

A Facebook poszt

A Dobson alapból azi,utális tengelyű lenne, de nagyon nehéz így követni a csillagokat.
Ezért kapott egy poláris tengelyt.

A Facebook poszt